(Szakmai) tévedések és egyéb vígjátékok V.

A technika nem lényeg, az majd jön együtt a sebességgel...

A valamelyik internetes fórumon elhangzott mondat a felületes gitároktatás központi kijelentése. Ezt még lehet tovább fokozni:

• Majd később ráérzel a technikára...

• A lényeg a zene, most még nem érzed, de majd megjön az is...

• stb.

Fel szeretném hívni a figyelmet, hogy a gitározás sebessége (akár basszustechnika, akár szólótechnika, akár folkgitár esetében) nem olyan módszertani tényező, amelyre a technika tökéletesedését lehetne alapozni!

Sőt, attól tartok annak pontosan az ellenkezője: irtózatos pedagógiai baklövés, mert a megalapozatlan technikai sebességmánia az esetek többségében rossz beidegződéseket fog eredményezni.

Hadd állítsak nagyon plasztikus párhuzamot ezen kijelentés és napjaink profitorientált (magyar) építőipara közt.

Az utóbbit is mostanában leginkább a gyors kivitelezésre törekvő felületesség hajtja, azaz mindenből kispórolnak, amit csak tudnak, egyrészt hogy kész legyen a ház határidőre, másrészt pedig, hogy minél nagyobb legyen rajta a haszon. (Bocsánat, hogy ebbe is beleütöm az orrom, de sok építész tanítványom van, akikkel nagyon szeretek beszélgetni.)

Ha megnézzük az új építésű házak zömét, akkor ezt könnyen le tudjuk rajtuk ellenőrizni, mert ez a kapkodás mindenféle szerkezeti hiba formájában kívülről is jól látható. (Az új építésű házak negyedénél vannak komoly reklamációk.) Arról nem is beszélve, miszerint tudtuk-e: míg az új építésű házakat tudatosan világszerte maximum 50 évre tervezik, addig Magyarországon már erre sem figyelnek? Meglehet: ha építész elődeink ugyanígy jártak volna el, mint mi ebben a műanyag korban, akkor ma gyakorlatilag nem volna Budapestnek archaikus belvárosa.

Szóval, csakis rajtunk múlik, hogy milyen technikát választunk: pelenkásat, azaz egyszer használatosat vagy 500 évre tervezettet...