(Szakmai) tévedések és egyéb vígjátékok III.
A dór skála és a szerzői jogok
A címben szereplő utalásnak pontosan az ellenkezője igaz: egy alapskálának (más gitároktatási anyagokban a 7 alapskála "modális skála" néven fut) még nem lehet semmilyen szerzői jogi tárgya. A helyzet azonban kissé bonyolultabb.
A gitár húrjainak hangolási átfedettsége miatt egyetlen skálát sokféle technikai szerkezetben tudunk lejátszani. Erről részletesen írok az Alapskálák IV. című fejezetcsomagban, ahol egyébként bizonyos kiindulópontok felállításával matematikailag kiszámolom, hogy 1 db D-dúr skálát (vele persze bármelyik alapskálát) hányféleképpen lehetséges a gitáron megszólaltatni.
Ez a megközelítés nyilvánvalóan már jogvédett alkotás, persze mindez igazából a zenészek többségét nem nagyon érdekli, talán jobb is, nehogy esetleg plágium és később igen frusztráló, totális pervesztés legyen belőle (a plagizáló egyénnek).
Az eddig megjelent és a modern, online gitároktatási anyagokat böngészve ma az okosabbja már megemlíti a 7 alapskálát, sőt némelyik az alapskálák után kapkod (ez azt jelenti, hogy először publikált valami mást, majd csak később az alapskálákat, holott szakmai véleményem szerint ezek a legfontosabbak; ez egyébként azt mutatja, hogy az oktatási anyag mögött nincs koncepcionalitás) és van olyan, amelyik egyenesen egy dúr skála sokféle lejátszási lehetőségét boncolgatja, noha ezt előtte évekig nem tette meg. Eme tényt én a Pénzes-féle Gitáriskola közvetett hatásának értékelem, bár az ominózus oldal nyilvánvalóan ezt azonnal letagadná. Gitáriskolám ilyen jellegű "gravitációs" hatásait tehát könnyű letagadni, ám van itt egy dolog, ami authentikus Pénzes-megközelítés.
Soha senki eddig nem helyezte előtérbe az alapskálák technikai szerkezeteit, háttérbe szorítván a zenei szerkezeteket.
Vegyünk például egyet a 7 alapskála közül, a dór skálát, amelyet ha trichord, azaz minden húron 3 skálahang szabálya szerint építünk fel, akkor a következő technikai szerkezet fog kirajzolódni:
A Pénzes-féle módszertan megjelenéséig senki nem merte a dór skálában, a G és H húr között látható (D és E hang) kétszeres fekvésváltást megkockáztatni.
Ugyanez a kétszeres fekvésváltás tapasztalható a lokriszi skálában is, csak ott ez a probléma érzékelhetően akkor jön elő, ha a skálában (hangmagasságban) visszafelé haladunk:
Az eddigi leghagyományosabb megközelítés egyik eklatáns példája X. magyar gitáros Y. nevű, igen színvonalas, magyar nyelvű, igazán a teljességre törekvő kiadványa, ahol a 7 alapskála statikus tabulatúra formátumban, főként egyfekvéses skálaszerkezetben van ábrázolva. Az egyszerűség kedvéért a 3 lehetséges egyfekvéses dór-megoldást az említett fejezetből idemásolom:
A dolog további érdekessége, hogy a Pénzes-féle módszertan megjelenéséig mindenki a skálákat kizárólag 1 vagy 2 oktáv terjedelemben jelenítette meg. Ez valójában szintúgy a zenei megközelítés hangsúlyozása a technikai rovására. A fenti 3 db egyfekvéses G-dór skála mindegyike például 2 oktávos. Szerény, áporodott személyem volt a legelső, aki azt állította és állítja ma is, hogy nem a zenei szerkezet a legfontosabb, hiszen azt úgyis sokféleképpen tudjuk megalkotni, hanem a technikai koherencia és a nyers gitártechnika kigyakorlása. Ebből következően a Pénzes-féle skála addig tart, ameddig az a gitáron lehetséges...
...és mindezt megelőzi egy prekoncepció: mivel a cél a gyors és biztonságos játék elérése, ehhez zárt és következetes technikai apparátus szükséges. Az egyik fontosabb szólótechnikai alapelv a minden húron 3 pengetés elve, ezért a Pénzes-féle dór skála nagyjából 2 és 1/2 oktávossá bővül.
Ezzel a koherens skálaépítkezéssel jóval messzebre jutottunk, mint eddig bárki más:
-
a skálák közti kapcsolatok áttekinthetőbbé váltak,
-
a skálák jóval könnyebben algoritmizálhatók (azaz könnyebb őket számítógépes alkalmazásban megjeleníteni (lásd a saját gyártmányú skálarendszerező és skálavariációs programot, az OSIRÉ-t),
-
a skálák végteleníthetőek (ezzel kapcsolatban érdemes tanulmányoznunk a nagy skálaobjektumok "végtelenített" megközelítéseit, például a végtelenített alapskála)
-
más húros hangszereken alkalmazott, újszerű megközelítésekre is alkalmasak (például hegedűskálák, brácsaskálák, csellóskálák, nagybőgőskálák).
Ilyen módon, egy kis logikus oknyomozással -amely rendőrségi hatáskörben szinte mindennapos-, megállapítottuk a trichord-szerkezetű alapskálák szerzői jogi eredetét, mégha az sok gitároktatási anyagban nem is szerepel. De ne tessék megijedni, emiatt senki ellen nem fogok szerzői jogi pert indítani. Elég az, hogy most már mindannyian ebben a kérdésben is tudjuk az igazságot és látjuk, hogy ki használja az eszét a gitároktatásban.
Pénzes László