Szólótechnikai alapok III.
Az 10 skálavariáció
Ismételjük meg az egyik fontos megállapításunkat:
a haladó ujjrendi problémák többsége a skálavariációk esetében a G és H húrok közti nagyterc hangolási különbség miatt alakul ki.
Ebből következően a skálavariációk ujjrendje kezdetben alapjában véve lineáris, azaz szekvenciális marad és (nagyobbrészt) csak a G-H húrok környékén változik meg. A szólótechnikai szabályok figyelembevétele mellett még így is többféle haladó ujjrendből választhatunk. Az alább ismertetett megoldás az általam optimálisnak ítélt és "dúr-problémának" neveztem.
Először nagyon alaposan gyakoroljuk ki az 10 skálavariációt dúr skálában, amelyhez a pontos ujjrendet is mellékelem, a kritikus részeket pedig sárga színnel jelzem:
Dúr
-
2-1-4-2
-
1-4
-
2-1-4-2
-
1-4
-
2-1-4-2
-
1-4
-
2-1-4-2
-
1-2
-
3-1-4-3
-
1-4
-
3-1-4-3
-
-
3-4-1-3
-
4-1
-
3-4-1-3
-
2-1
-
2-4-1-2
-
4-1
-
2-4-1-2
-
4-1
-
2-4-1-2
-
4-1
-
2-4-1-2
A következő skálában felmerül egy további, a fentitől különböző ujjrendi probléma, rögtön a skála elején. A videó alján az általam optimálisnak ítélt ujjrendrészletet ismertetem:
Dór
-
3-1-4-3
-
1-4
-
3-1-4-2...
-
...
-
2-4-1-3
-
4-1
-
3-4-1-3
A következő skálában a fenti, "dór-probléma" 2 helyen előfordul. A felvázolt ujjrenddel már könnyebben leküzdhető:
Fríg
Líd
Mixolíd
Moll
Lokriszi
Pénzes László