Szólótechnikai alapok
Működésem során rengeteg igazán tehetséges emberrel találkoztam. Ez a tehetség gyors zenei felfogóképességben és mély muzikalitásban mutatkozott meg. Mondhatjuk úgy is, hogy ösztönösen jó zenészek voltak. Találkoztam olyannal is, aki már zenei ösztönösségének eme szintjétől is elragadtatással szemlélte önmagát. Sajnálattal kell azonban tájékoztatnom őt és a téma iránt érdeklődőket, hogy mindez nem elég.
A tehetség ugyanis olyan, mint a szépség: nem érték, hanem adottság és így mindkettő a csiszolatlan gyémánt kategóriájába tartozik.
A csiszolatlan gyémánttal a következő kötelező tennivalóink vannak:
-
fel kell fedezni a sárban,
-
fáradtságos munkával meg kell csiszolni, hogy briliáns legyen,
-
találni kell egy kirakatot, hogy abba beletehessük,
-
és legvégül el kell tudni adni!
A 2. ponttól kezdve minden tennivaló a kiműveltséghez tartozik, a 4. pont pedig már nem is a zenei szakma, hanem hoppá: marketing!
Mindebből következően most már érthetjük, hogy miért nyomorog oly sok kiváló zenész. Első körben életüket arra a téveszmére alapozták, hogy a zenei tehetség minden. Hát sajnos nem, aki pedig ezzel talán tisztában van és mégis nyomorog, az valószínűleg rosszul menedzseli magát. (Nem szeretném most a tehetséges, de hétköznapi emberek között megemlíteni, ám az utóbbi volt például Mozart mester is.)
Jómagam még ennyi "hétköznapi" tehetséggel sem rendelkeztem. Itt most nem kívánom minősíteni magamat, mert az a Tisztelt Olvasók és tanítványaim feladata, ám az bizonyos, hogy mindig és mindenben a végére akartam járni a dolgoknak, illetve a magam részéről kevés dolog van a zenében, amit mostanában ne értenék vagy kellő gyakorlással ne tudnék lejátszani. A kiműveltség tehát behozhatja a kezdeti, óriásinak vélt hátrányokat, másfelől egyáltalán nem biztos, hogy a zenei ösztönösség belépőjegy a sikerre...
Gondolkodjunk el ezen, mert én egyre jobban úgy látom:
Ha fáradtságos munkával ki tudják kaparni maguknak, hosszútávon a kiműveltek győznek!
Pénzes László