Szólótechnikai alapok XXIV.
A negatív ujjrend
A Pénzes-féle módszertanon nevelkedett, tapasztaltabb gitárosok már tudják: magasabb szinten a zene lejátszása nagyobbrészt az optimális ujjrendválasztáson múlik. Ez azonban egy jóval tágabb, hosszabb idő alatt elsajátítható "rendszerszemléletet" követel meg, amelynek alapelemei töredékesen ugyan a honlapon felfedezhetők, de csak a magánoktatás során válik rendszerében teljesen kibontva.
Itt és most egy ilyen töredék kerül kidolgozásra, amelyből a tapasztalt gitáros már tágabb következtetéseket is képes lesz levonni.
Az alapskálák trichord-skálaszerkezetei kiválóan beállítják az optimális ujjrendeket, hiszen mind a 7 alapskála lejátszható háromféle ujjrendi kombinációval, ezt a linkelt fejezetben leellenőrizhetjük. Például az A-moll skála...
...optimális ujjrendje a következő:
-
E - 1-3-4
-
A - 1-3-4
-
D - 1-2-4 nagyterc
-
G - 1-2-4 nagyterc
-
H - 1-2-4 nagyterc
-
E - 1-2-4
A problémát az üres húrok (a Pénzes-féle tükörképen ez függőleges szürkésfehér vonallal van jelölve), mint egyfajta ujjrendi határok jelentik:
Bár kezdő szinten még nem foglalkozunk üres húros skálákkal, ha ezt tennénk, a kezdő tanítvány (nagy valószínűséggel) az alábbi ujjrendet választaná, ha az A-moll (trichord) skálaszerkezetet E-moll (azaz üres húros) pozícióba kéne transzponálni:
-
E - 0-3-4
-
A - 0-3-4
-
D - 0-2-4
-
G - 0-2-4
-
H - 1-2-4 nagyterc
-
E - 1-2-4
A hiba pirossal ki van emelve. Elemezzük ki a problémát!
A bundok közti helyeket fekvéseknek nevezzük, a húrokat gitár esetében ott fogjuk le (fekete pöttyök). Kitűnő kiindulási pont például az alábbi ujjrend...
...amely során 1-2-3-4 ujjrenddel az 1. ujj az 1. fekvésbe kerül. Nyugodtan vehetjük ezt egyfajta alapvonatkoztatásnak is éppúgy, mint a fénysebességet a fizikában, bár az utóbbi állandó természete -Einteinnek köszönhetően-, azért stabilabb bizonyítási alapokon áll. Mivel ez az ujjrendi alapvonatkoztatás jó és logikus kiindulópont, a felfedezett ujjrendi 0 kilométerkövet nevezhetjük 1. ujj - 1. fekvés szabálynak is.
Ebből következően a negatív ujjrend azt jelenti, hogy 1. fekvésbe az 1. ujjnál nagyobb számú ujj kerül (2. - 3. - 4.).
A fenti E-moll skála technikai transzponálása során például az 1. fekvésbe 2. ujj került.
Joggal vetődik fel a kérdés, hogy miért nem jó (optimális) ez?
Jogos az érv, miszerint a következetes ujjrendi transzponálás nem lehet hiba, ami igaz is, ám vegyük észre a legnagyobb problémát: ezzel az ujjrenddel az 1. ujj fizikailag a húrokon kívülre, pontosan a húrrögzítő nyereg fölé került, ez azonban olyan technikai luxus, amelyet egyszerűen nem engedhetünk meg magunknak. Szakmai véleményem szerint az alapjában véve optimális technikai transzponálásoknak ezért kell gátat szabni 1. ujj - 1. fekvés szabállyal.
A magam részéről be kell vallanom, hogy a 1. ujj - 1. fekvés szabályát néha én is áthágom bizonyos folkgitáros akkordváltásoknál. Konkrétan, ha az F-dúr...
-
1
-
3
-
4
-
2
-
1
-
1
...és az E-dúr akkord váltása nagyon gyors, én meg adott pillanatban túl lusta vagyok, akkor az E-dúr akkordba váltást negatív ujjrenddel oldom meg:
-
0
-
3
-
4
-
2
-
0
-
0
Ugyanezt megtudjuk tenni a következő (szintén barrés) akkordváltásoknál:
-
B-dúr - A-dúr,
-
B-moll - A-moll,
-
Cisz-dúr - C-dúr,
-
F-moll - E-moll.
Erre azonban ne alapozzunk, erre ne hivatkozzunk, a videót nem nálam láttuk...☺
Az üres húros alapskálákhoz tartozó optimális (1. ujj - 1. fekvés szabályt figyelembe vevő) ujjrendek és videók az Alapskálák üres húron című fejezetben részletesen kidolgozásra kerültek.
Pénzes László