Szólótechnikai alapok

Kérdések-válaszok

3. - 1-2-4 nagyterc kötelező ujjrendje

Nagyon örültem, amikor megtaláltam honlapját, mert sok hasznos infóval lettem gazdagabb és néhány olyan dolgot tisztázott le bennem, ami miatt néhány évre letettem a gitárt. Van néhány dolog, amit gyakorlatilag újra kell tanulnom és el kell felejtenem a rosszul megtanított-megtanult dolgokat, de sebaj ☺!

Két lényeges kérdésem lenne. Az első az alapskálák gyakorlásával kapcsolatos. Én mindig oda-vissza gyakorlok egy skálát, amit Ön is helyeselt. Érdemes úgy gyakorolni ezeket, hogy miután már egyenként ki vannak gyakorolva, akkor ezeket összekötni? Tehát oda-vissza az F-dúr, utána fekvésváltás, majd G-dór és így tovább, illetve minden nap másik hangnemben és fekvésben végig gyakorolni összefüggően a hét skálát, hogy az egész nyakon rögzüljön az egész?

A másik kérdésem a "nagyterc" esetén a kötelező ujjrendre (1-2-4) vonatkozik. Nekem extrém módon rövidek az ujjaim, van néhány olyan dolog, ahol emiatt nehezebben mennek a dolgok. Visszafelé (magas hangoktól a mélyek felé) nekem is az 1-2-4 a kényelmes, viszont ha lefelé játszom a skálát 1-2-4 ujjrenddel, akkor ugrálnom kell egy húron történő játszáson belül. Viszont ha 1-3-4 ujjrenddel csinálom, gond nélkül egy fekvésben végig tudom játszani az egészet. Mit tanácsol nekem, ezzel kapcsolatban?

Válasz az 1. kérdésre

Igen, pontosan így kéne gyakorolni; én is pontosan ilyen módon tanítom. A 7 alapskála egyébként sokféleképpen összefűzhető, például az általam tanított tipikus metódus a következő:

F-dúr felfelé, G-dór lefelé, A-fríg felfelé, B-líd lefelé, stb.

Több ilyen lehetőséget is mutatok a honlapon. A Pénzes-féle módszertan igazi erejét azonban az adja, hogy az összefűzött 7 alapskálához bármelyik skálavariáció becsatlakoztatható és ekkor már az összes gyakorlási lehetőség a végtelenbe tart.

Egyébként a skálák és variációinak teljes (ésszerű) összefűzési lehetősége 10 db (+2). Erről részletesen írok a Skálák, skálavariációk lejátszási módjai című fejezetben.

Válasz az 2. kérdésre

Először nézzük meg a kérdéses technikai skálaszerkezetet:

Én garantáltan gyorsabban és stabilabban tudok játszani az 1-2-4 állandó ujjrenddel (Zenés bemutatkozás című fejezetek), de nem csak azért, mert több a gyakorlatom, hanem mert mindig az optimalitást keresem. Az 1-2-4 jobb ujjrendi megoldás az 1-3-4 helyett, bár nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy léteznek bizonyos olyan személyiségi jegyek is, amelyek már beleszólhatnak az optimalitásba is.

Konkrétan: ha Önnek az 1-3-4 a megfelelőbb, akkor legyen az, bár a hibák és problémák magasabb szinten úgyis ki fognak jönni.

De mikor vagyunk a legbölcsebbek? Ha mindkettőt kigyakoroljuk és a választást későbbre hagyjuk...

Azt semmiféleképpen nem javaslom, hogy a skála ujjrendje fel és lefelé különböző legyen, pl. felfelé 1-2-4, lefelé 1-3-4.

Ez a homogén ujjrend szabálya ellen hat, miszerint próbáljuk meg a technikát minél egyszerűbb (homogén) ujjrenddel megoldani.