HÍREK
LEGUTÓBBI MÓDOSÍTÁSOK TÁMOGASD A SULIT! ZENÉS
BEMUTATKOZÁS ELKEZDEM
MOST! OSIRE
ÁTTÖRÉS A TECHNIKÁBAN

Szólótechnikai alapok XXV.

A gitár-LEGO első elemei: a hangcsoportok

 

Bevezetés - A hangcsoport meghatározása
Pentaton skálák
Alapskálák
Harmonikus moll skálák

Roma skálák
Tetrachord-hangcsoportok

Az alaphangolás, mint a hangcsoportok igazítója

Bevezetés - A hangcsoport meghatározása

 

Hangcsoportnak nevezzük a néhány hangból álló, valamilyen zenei rendezőelv szerint összetartozó hangcsoportot (legalábbis a Pénzes-féle módszertanban). További fontos tulajdonsága, hogy legtöbbször valamelyik skála kiragadott részlete vagy többet összeillesztve skálák építhetők fel belőlük. Státusza szerint a hangköz és a skála között helyezkedik el.

 

Bár a sor folytatható, ám gitár esetén és szólótechnikailag csupán háromféle hangcsoportot érdemes meghatároznunk:

• bichord – ekkor 1 húrra 2 hang jut,

• trichord – ekkor 1 húrra 3 hang jut,

• tetrachord – ekkor 1 húrra 4 hang jut.

Az idegen elnevezés a klasszikus zeneelméletből származik, ahol ilyen módon különböző “skálakezdeményeket” neveztek el (például Arezzói Guido hexachord-hangrendszere).

A hangcsoportok általános meghatározása azért kiemelten hasznos, mert a gitár (és persze más, hasonló hangszer) alaphangolásából adódóan optimális technikai skálaszerkezetek alakíthatók ki, illetve segítségükkel még tágabb felismerésekre is juthatunk.

A Pénzes-féle módszertanra mindig is a kísérletezés és új dolgok felfedezése volt jellemző. Ez a módszertan volt a legelső, amelyik a trichord-skálaszerkezetű alapskálát erőltette (itt G-dúr)...

 

...az egyenesen kaotikus, nagyon nehezen kezelhető, hibrid-skálaszerkezet ellenében (a Pénzes-féle módszertanon belül ezeket egyfekvéses skáláknak hívjuk, itt G-dúr)...

 

...illetve ebből a skálaszerkezetből még távolabb következtetéseket is sikerült levonni (végtelenített skálák, harmonikus moll trichord-skálaszerkezetben, stb).

Még egyszer: a trichord-skálák, tágabb értelemben bármilyen logikusan felépített skála szerkezeti alapját a hangcsoportok képezik. Ezeket ésszerűen “összeragasztva” jönnek létre a kiválóan kezelhető, azaz optimális skálaszerkezetek.

Vegyük észre, hogy a skálaszerkezetek végső, a hangcsoportokból összeragasztott alakját a gitár alaphangolása alakítja ki. Ez standard alaphangolás esetén a következő (Egyéb hangszerek hangolása III. - Gitár című fejezetből)...

• Szubkontra = A0-H0

• Kontra = C1-D1-E1-F1-G1-A1-H1

• Nagy = C2-D2-E2-F2-G2-A2-H2

• Kis = C3-D3-E3-F3-G3-A3-H3

• Egyvonalas = C4-D4-E4-F4-G4-A4-H4

• Kétvonalas = C5-D5-E5-F5-G5-A5-H5

• Háromvonalas = C6-D6-E6-F6-G6-A6-H6

• Négyvonalas = C7-D7-E7-F7-G7-A7-H7

• Ötvonalas = C8

...ahol:

• E2-A2-D3-G3-H3-E4 - a standard hangolású gitár üres húrjai,

• C4 - egyvonalas C, azaz a kottában a dó az 1. pótvonalon (egyfajta kottaolvasási alapreferencia),

• A4 - normál zenei hang.

A standard alaphangolás húrokhoz viszonyított hangközei:

• E2

  • kvart

• A2

  • kvart

• D3

  • kvart

• G3

  • nagyterc

• H3

  • kvart

• E4

Arról, hogy miért így alakult a gitár hagyományosnak mondható alaphangolása, részletesen írok a A gitár hangolása V. - Gondolatok a gitár hangolásáról című fejezetben.

 

Tehát más alaphangolás esetén kissé más technikai skálaszerkezetek fognak kialakulni, illetve ha az alaphangolás gyökeresen más (például a legtöbb vonós hangszerek esetében kvart helyett kvint), akkor ez még inkább megváltoztatja a skálaszerkezetet, sőt újrarendezi az optimális skálaszerkezet alapelveit is. Például hegedű esetében az optimális skálaszerkezet már nem a trichord-, hanem a minden húron 4 hangos tetrachord-skálaszerkezet (itt hegedűn A-moll):

 

Nézzük meg tehát eme gitár-LEGO legelső, egyúttal legkisebb elemeit. Itt jegyezzük meg, hogy szólótechnikai szempontból a legkisebb egységek nem a zenei hangok, de nem is a hangközök, hanem a hangcsoportok.

A hangcsoportok elnevezése során az alkalmazott ujjrendből, valamint a hangközökből indulunk ki és egyetlen követelmény csupán az, hogy ezek segítségével minden hangcsoportnak egyedi, lehetőleg logikus, a teljes rendszerhez kapcsolódó nevet adjunk. Ám mivel a hangköz csak 2 hang egyidejű távolságát jelenti, például szekund (itt C-D)...

 

...ezen elv alkalmazása problémás kettőnél több hangból álló hangcsoport esetében. Ilyen esetekben a hangköz, vele az elnevezés mindig a hangcsoport 2 szélső hangjának távolságát fogja meghatározni, például 1-2-4 nagyterc (C-D-E, ahol nagyterc C és E között van):

 

A szemléltetés során az A húr 3. fekvésében lévő C hang a szemléltetés kiindulópontja:

 

Pentaton skálák

Alapfejezet - Pentaton skálák I.

A legáltalánosabb moll-, és dúr-pentaton 2 hangból álló 2 hangcsoportból felépíthető:

 

Szekund

 

Kisterc

Ellenőrizzük ezt le egy C-dúr pentaton teljes skálán:

 

Ha a pentaton skálát minden húron 3 hangos (trichord) szerkezetben építjük fel, akkor ezt 3 különböző hangcsoportból tehetjük meg:

1-2-4 kvart

1-3-4 kvart

1-2-4 nagyterc

 

Ellenőrizzük ezt le egy G-dúr pentaton skálán:

 

 

Jól láthatjuk, hogy ez a skálaszerkezet pentaton skálák esetében nagyon nehezen játszható, maximum a bichord-trichord kombináció használható fel még eredményesen.

Alapskálák

Alapfejezet - Alapskálák Ia.

Mind a 7 alapskála felépíthető 3 db, 3 hangból álló hangcsoportból:

1-2-4 kisterc

1-3-4 kisterc

1-2-4 nagyterc

Ellenőrizzük ezt le egy C-dúr és a hozzá tartozó további 6 skálán (a közöttük lévő lévő bonyolult zeneelméleti összefüggések az Alapskálák című fejezetcsomagban tanulmányozhatók):

 

F-líd

 

G-mixolíd

 

A-moll

 

H-lokriszi

 

C-dúr

 

D-dór

 

E-fríg üres húros és 12. fekvéses pozícióban

Harmonikus moll skálák

Alapfejezet - HM I.

Ezen skálák technikailag bonyolultabbak az alapskáláknál, lejátszásukhoz további 2 db, 3 hangból álló hangcsoportot kell meghatároznunk...

1-2-4 fríg nagyterc

(mert így indul a domináns, másnéven keleties fríg skála)

1-3-4 nagyterc

 

...de természetesen tartalmazzák az alapskálák 3 alapszerkezetét is:

 

1-2-4 kisterc

1-3-4 kisterc

1-2-4 nagyterc

Ellenőrizzük ezt le egy A-harmonikus moll teljes skálán:

 

Roma skálák

Alapfejezet - ES II. - Roma skálák

Ebben a skálaegyüttesben van még egy, eddig nem katalogizált hangcsoport:

 

1-2-3 szekund

Egyébként pedig az összes roma skála felépíthető a fent ismertetett hangcsoportokból (kivéve 1-2-4 nagyterc):
 

1-2-4 kisterc

1-3-4 kisterc

 

1-2-4 fríg nagyterc

1-3-4 nagyterc

 

Ellenőrizzük ezt le egy C-roma teljes skálán:

 

Tetrachord-hangcsoportok

Gitár esetében ezen hangcsoportok nem nyújtanak optimális skálaszerkezetet, azaz viszonylag nehéz őket alkalmazni. Nézzük csak meg a G-dúr skálát tetrachord-skálaszerkezetben:

 

 

Viszont mondhatni optimálisak az összes kvint hangolású hangszeren. Nézzük meg például az A-dúr skálát hegedűn:

 

 

Ettől függetlenül vázoljuk fel a 4 db lehetséges tetrachord-skálaszerkezetet:

 

Dúr-tetrachord

(mert így indul a dúr /és a mixolíd/ skála)

 

Moll-tetrachord

(mert így indul a moll /és a dór/ skála)

 

Fríg-tetrachord

(mert így indul a fríg /és a lokriszi/ skála)

 

Líd-tetrachord

 

Az alaphangolás, mint a hangcsoportok igazítója

 

Amint az fentebb említésre került, a hangcsoportokból létrejövő skálaformát az alaphangolás alakítja ki. Például standard hangolású gitáron egy trichord-szerkezetű G-dúr skála így néz ki:

 

 

Némi "deformáció" a G és H húrok közti nagyterc hangolási különbség miatt alakul ki, mert az onnantól a hangcsoportot, vele az egész skálát eggyel (a nézet szerint) jobbra tolja. Ha viszont megváltoztatjuk az alaphangolást, például kizárólag kvarthangolást alkalmazunk, akkor onnantól a hangcsoport, vele a skála balra fog tolódni: