Szólótechnikai alapok XXII.
A gitár tartása
A gitár tartásánál a klasszikus elveket kéne követnünk. A gitár a húrfogó kéz felöli combon nyugszik, a gitárnyak enyhén felfelé áll, a gitáros hangszere fölé hajol, vállai leeresztettek, a húrfogó kéz csuklója a gitárnyak alá fordul olyannyira, hogy az ujjak minden irányból merőlegesen érintik a fogólapot, azaz ujjaink játék közben soha ne törjenek vissza (amely mozdulat a kezdők alapvető hibája szokott lenni). Ez még tágabb megfogalmazásban azt is jelenti, hogy alapértelmezésben ujjainkat sohasem fektetjük el. Erre haladó technikáknál lesznek kivételek.
A hüvelykujj a gitárnyak hátsó ívének közepén szinte satuszerű szorítással segít a húrok –némely esetben elég nehézkes- lefogásának; ez alól kivétel csak néhány, valójában elavult, hüvelykujjat is igénylő akkordfogás. Ezt általában szintén megmutatom a tanítványoknak, de nem alapozunk rá.
Kezdőknek ujjerősítő gyakorlatokat javaslok először óvatosan, majd egyre nagyobb terheléssel! Túlzásokba azonban ne essünk, nehogy ujjaink bemerevedjenek. Itt érdemes megjegyezni, hogy harcművészetek esetleges gyakorlása során a kéz összes területe negatív következmények nélkül keményíthető, kivéve az ujjakat.
Egyben javasolt lábtartó beszerzése, amely használata a gitárt egy kissé megemeli, így csuklónkat jobban be tudjuk fordítani. Ugyanezen okból álló játék esetén a gitár ne legyen hasunknál lejjebb. A műkedvelő gitáros azonnal felismerhető térdénél lógó gitárjáról, míg professzionális zenészek hangszerüket szinte a mellükön hordják.
Egy másik volt tanítványom Várkonyi Balázs teljesen ösztönösen Paco de Lucía-szerű beüléssel nyúlt gitárjához és azóta úgy is tartja. Ebben én nem akadályoztam meg, (bár a klasszikus gitártartást egy kis ideig erőltettem). Lássuk ezt a pózt is:
Jelzem, hogy néha a fenti gitártartás nem stabil. Ez abban jelentkezik, hogy a gitár bizony mozog, billeg a gitáros kezei között. Ez az instabilitás mindenképpen kerülendő, amelynek egyik, elektromos gitároknál alkalmazható megszüntetése a vállpánt használata ülő pozícióban. Ebben a helyzetben még a lábunkat sem kell feldúcolni a lábtartóra, vagy valamilyen más magasító tárgyra. Ezzel a lehetőséggel mostanában egyre több tanítványom él.
Meg kell még jegyeznem, hogy néhány tanítványomnak néha megfájdul a háta (meg más is) a sok üléstől. Ilyenkor azt szoktam nekik javasolni, hogy nyugodtan álljanak fel és úgy gitározzanak. Ha lehetséges, ezt ők meg is teszik; ebből sohasem volt még probléma. Némelyikük 5 perc után már Angus Youngnak érzi magát (ACDC) és úgy kell bezárni az ajtót, másként kirohanna a folyosóra ☺.
Pénzes László