A hangközök
Mi is a zene? - I. rész melléklete
Legutóbbi módosítás: 2011.04.08.
Most pedig -amint azt a Pénzes-féle módszertanban megszokhattuk-, a teljesség igényével lépünk fel és szakmai ujjgyakorlatként felvázoljuk a zenei rendszerünkben lévő összes hangközt az összes lehetséges hangnemben!
Ez a felvázolás a Mi is a zene? - I. rész fejezet konszonanciával foglalkozó részeinek bővítése. Nem oly nagy feladat ez, elvégre az ehhez szükséges táblázatok már régesrég rendelkezésre állnak, főként az Alapskálák III. és az Összhangzattan című fejezetekből.
Amint az már említésre került, a klasszikus zeneelmélet a hangközöket a dúr skála szerint határozza meg. Ez leginkább a zongora klaviatúráján válik átláthatóvá...
...hiszen rajta nem is kell érintenünk fekete billentyűt a hangközök pontos meghatározásához. Egyúttal jelzem, hogy a hangközök nem érnek véget oktávnál (a dúr skála 8. hangjánál, innen az elnevezése), hanem 13. hangjáig folytatódnak:
-
C - C - prím
-
C - D - szekund
-
C - E - terc
-
C - F - kvart
-
C - G - kvint
-
C - A - szext
-
C - H - szeptim
-
C - C' - oktáv
-
C - D' - nóna
-
C - E' - decima
-
C - F' - undecima
-
C - G' - duodecima
-
C - A' - tredecima
Egy hangköz meghatározását azonban pontosítanunk kell: mi értelme a prím hangköznek, hiszen itt 2 hang azonos egymással (például C - C)?
Nem sok, ez igaz, de szólhat 2 hang különböző hangforrásból, különböző hangszerekből, zeneelméleti kifejezéssel élve különböző szólamokban is. Ráadásul frekvenciaaránya (1:1) a kiindulópontja a további hangközmegállapításoknak.
Az alábbi hangköztáblázatok tehát megmutatják a temperált kvint-kvartkörben lévő összes hangközt az összes lehetséges hangnemben, azaz 6 kereszt 6 bé előjegyzésig.
