Skálavariációk Ic.

Mire jó mindez?

 

Milyen gyakorlati haszna van az előző fejezetekben ismertetett matematikának?

Semmi, hiszen a matematika elméleti tudomány. Albert Einstein 1905-ben publikálta speciális relativitás-elméletét, amelyben többek között igazolta, hogy az idő függ a gravitációtól (is). A felfedezés pillanatában ennek nem volt semmi gyakorlati jelentősége, nem számítva bizonyos olyan fennálló fizikai anomáliák magyarázatát, amelyek nem illettek a klasszikus newtoni világképbe. A GPS-rendszer korának kellett eljönnie ahhoz, hogy az idődilatáció képlete kézzelfogható találmánnyá váljék, mert a GPS nem működne megbízhatóan, ha a földi műszer és a világűrben keringő műhold ideje közti idődilatációs különbség nem volna pontosan kiszámítva.

 

Pénzes-féle Gitáriskola - GPS-rendszer

Forrás: www.sg.hu

 

A skálavariációk absztrakt rendszere is ugyanebben az előrerohant cipőben jár...

 

Pénzes-féle Gitáriskola - A skálavariációk absztrakt rendszere

 

A jelen pillanatban a logikus alapokon, az irdatlan mennyiségű, rendszerezett skálavariációkon és persze a gyors tanítványi fejlődésen kívül nincs közvetlen haszna, de sejtésem szerint még több lesz...

 

(2010-es megjegyzés: ennek a 2008-ban keletkezett fejezetnek természetesen meglett az óriási szakmai haszna, hiszen az időközben kifejlesztett OSIRE működése már ezeken a matematikai alapelveken nyugszik.)

 

Én most az elmúlt 3-4 órában, nem is igazán nagy szellemi befektetéssel felvázoltam 609 darab potenciális gyakorlási lehetőséget, gyakorlatilag a tanítvány első 5-6, alapozó hónapját.

 

(Itt jegyzem meg, hogy a kiszámított skálavariációk közül néhány haladó ujjrendű; ennek magyarázatát a Skálavariációk IIa. fejezetben teszem meg.)

 

A kezdő tanítványnak mindegy mit tanul, csak az ne legyen technikai zsákutca és mindig képes legyen otthon továbbgondolni. Ennek a 2 feltételnek ez a skálavariáció-tömeg tökéletesen eleget tesz, sőt még többnek is...

 

Bár az alap matematika, mégsem kell így tanítani. Egyetlen kezdő tanítványom sem ismeri a fenti elmélkedést, helyette csak a konkrét skálavariációkat, sőt, ami még szintén fontos szempont, hogy nekem sem kell sokat magyaráznom. Azt viszont érzik, hogy logika húzódik meg mögöttük és az okosabbja ezt később ki is használja. További érvem, hogy ezen skálavariáció-tömeg magyarázatához, leolvasásához és folyamatos számonkéréséhez haladó szinten nem kell 1 hangot sem lejegyeznem sem kottában, sem tabulatúrában.

 

Óriási és behozhatatlan előny ez, hiszen míg az átlagos gitártanár 1 órát simán elkörmöl egy dal kottás-tabulatúrás lejegyzésével, addig a Pénzes-féle tanítvány a skálavariációival már ronggyá is gyakorolta magát.

 

Joggal érheti vád a rendszert, hogy túlságosan elvont. Nos, vessünk egy gyors pillantást a Vivaldi - Négy Évszak című mesterművének egyik szólórészletére:

 

Pénzes-féle Gitáriskola - Vivaldi - Négy Évszak című mesterművének egyik szólórészlete

 

 

Nem számítva a szimpla harmonikus G-moll skálafutamokat, ugye látjuk-e benne a 3 skálavariációt, nem is oly jelentéktelen pozíciókban:

  1. a szólórészlet először gyors, 12 ciklusos 10 skálavariációval ereszkedik lefelé,

  2. majd 2 ciklus 0012 3456 7654 skálavariációval folytatódik,

  3. ezután újból gyors, 6 ciklusos 0101 ereszkedés,

  4. majd 1 ciklus 4012 3456 7654 skálavariációhoz hasonló képlet,

  5. végül variált G-moll skála.

Pénzes-féle Gitáriskola - Fontos!

A rendszer tehát képes a zene részleges modellezésére, sőt minél kidolgozottabb, annál jobban lefedi azt, annál jobban közelít az eredeti zenéhez. Persze elérni sohasem fogja, hiszen a zene nem a skálavariációk együttes tömege.