Az improvizáció elmélete X.

Dúr-tonalitás az alapskálákban

 

Ennél a résznél a Pénzes-féle módszertantól különböző zeneelméleti közelítést vehetünk észre. Tapasztalt olvasók már megszokhatták, hogy én mindig az alapskálák abszolút elnevezéseit használom...

 

dúr - dór - fríg - líd - mixolíd - moll - lokriszi

 

...és ezzel párhuzamosan tudatosan kerülöm a relatív elnevezéseket (1.-2.-3.-4.-5.-6.-7. fok). Nagyon komoly koncepcionális oka van ennek, amit most itt nem fejtek ki, de pontosan ez az a zenelméleti szituáció, amikor néhány skála erejéig vissza kell nyúlnunk a relatív elnevezésekhez. Azért, hogy a rendszerhez illeszkedő kompatibilitás megmaradjon, a relatív elnevezés után (például 1. fok) megemlítem az abszolút elnevezést is (például moll fokú).

 

Az alapértelmezés a C-dúr hangnem.

1. fok (dúr fokú)

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr 1. fok (dúr fokú)

 

2. fok (dór fokú)

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr 2. fok (dór fokú)

 

3. fok (fríg fokú - egyesített)

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr 3. fok (fríg fokú - egyesített)

 

...és üres húros pengetésekkel:

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr 3. fok (fríg fokú - egyesített) üres húros pengetésekkel

 

4. fok (líd fokú)

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr 4. fok (líd fokú)

 

5. fok (mixolíd fokú)

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr 5. fok (mixolíd fokú)

 

6. fok (moll fokú)

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr 6. fok (moll fokú)

 

7. fok (lokriszi fokú)

Pénzes-féle gitár tükörkép - C-dúr 7. fok (lokriszi fokú)