A harmonikus moll skálafokok I.
Harmonikus moll skálák egyhúron
Cisz-harmonikus moll - egyhúros E-dúr
H-harmonikus moll - egyhúros E-dór
A-harmonikus moll - egyhúros E-fríg
Gisz-harmonikus moll - egyhúros E-líd
Fisz-harmonikus moll - egyhúros E-mixolíd
D-harmonikus moll - egyhúros E-lokriszi
Az előző fejezetben, azaz A négyféle moll skála című fejezetben már felfedezhettük a moll skálák közötti különbségeket. A legelső, a természetes moll skála az alapértelmezés, hiszen skálaszerkezete egyértelműen következik az alapskálákból. Javaslatom, hogy először ezt gyakoroljuk ki alaposan, akár skálavariációkkal is. A másodikat, a harmonikus moll-variációt azonban hosszútávon legalább oly fontosnak tartom, a klasszikus-romantikus mesterek (Mozart, Bach, Vivaldi, Paganini, Chopin és persze általuk Malmsteen) ugyanis egyértelműen az utóbbi moll-variánst részesítették-részesítik előnyben.
A harmonikus skálafokokat én kiemelten hasznosnak értékelem nemcsak zenei, hanem technikai szempontból is, ugyanis míg az alapskálák általam optimálisnak ítélt technikai skálaszerkezetei háromféle ujjrendi kombinációból felépíthető...
1-2-4 kisterc, másnéven fríg kisterc, mert így indul a fríg skála
1-2-4 nagyterc, másnéven dúr nagyterc, mert így indul a dúr skála
1-3-4 kisterc, másnéven moll kisterc, mert így indul a moll skála
...addig ezekhez a folyamatosan módosított 7. fok hangja miatt további 2 adódik hozzá:
1-2-4 nagyterc, másnéven domináns fríg nagyterc, mert így indul a domináns (keleties) fríg skála
1-3-4 nagyterc
Az 2 utóbbi, újszerű ujjrendi kombinációk technikailag jóval nehezebbé teszik a harmonikus moll skálafokokat az alapskáláknál. Először nézzük meg az A-harmonikus moll teljes skálát, amely tehát a következő hangokból áll:
a-h-c-d-e-f-gisz-a
Ebből a hanghalmazból kell nekünk optimális technikai szerkezetű skálákat felépíteni. Az elv már részletesen kidolgozásra került az Alapskálák I. című fejezetben. Az optimalitás mindenképpen az 1 húrra jutó 3 pengetés. Ezen felismerés birtokában vannak kidolgozva az alábbi A-harmonikus moll skálafokok.
1. fok - moll fok
Vegyünk egy gyors pillantást a már ismertetett harmonikus A-moll skála 1. fokára ...
... ahol a H húron 1-3 ujjrenddel egy kistercet kell átívelnünk...
...amely elsőre nagyon nehéz, de amely ennél is fontosabb: újszerű! Tehát a leglényegesebb változás a folyamatosan jelentkező 7. skálafok-felemelés, A-harmonikus moll esetén Gisz hang, amely egyes helyeken az ujjrendbe is drasztikusan bele fog szólni. Néhány gitáros ezt az ujjrendet bizonyára felülbírálja és más ujjrendet fog kialakítani. Ekkor ebben a pozícióban a húrra csupán 2 pengetés jut (valószínűleg 1-4 ujjrenddel), tehát elveszik a tercekkel való építkezés elve, valamint a skála hossza is rövidül. Én azt mondom: a skálák azért vannak, hogy "püföljük", a nehézségek pedig, hogy legyőzzük őket. Persze az akadályokat meg is lehet kerülni, de ennek általában ilyen-olyan ára van, tehát kérdés, hogy megéri-e technikai homogenitás feladása.
A harmonikus moll és az alapskálák közötti további különbség, hogy az alapskálák elnevezései abszolútak, míg a harmonikus mollé relatívak. Ennek zeneelméleti okai vannak: az alapskálák mindegyike használható ugyanis önálló alaphangnemként, azaz tonális kiindulópontként és ekkor az aktuális skála lesz az 1. fok, a következő a 2. és így tovább. A harmonikus moll esetében nincs erről szó, mert egyetlen alaphangnem van, ez pedig az 1. fokról indított skála, bár természetesen a többi is alaphangnemű, de nem az 1. fokról indított. (Ez a megállapítás pontosításra szorul, amelyet a Domináns (keleties) fríg skála című fejezet bevezetőjében teszek meg.)
Ám érdemes ezeket az abszolút elnevezéseket -korlátozottan-, de itt is bevezetni. Erre oktatói tapasztalatom ösztönöz, mivel tanítványaim többsége néhány hónap múltán kitűnően megismeri az alapskálákat, valamint a köztük lévő zeneelméleti összefüggéseket és érdemes erre közvetett módon a továbbiakban is építeni.
Jegyezzük meg, hogy ez pusztán a skálaazonosítást teszi könnyebbé, tehát ez nem egy magyarázatra szoruló zeneelméleti fogalom!
2. fok - lokriszi fok
3. fok - dúr fok
4. fok - dór fok
5. fok - fríg fok
Ez a skálafok már üres húr pengetésekkel is gyakorolható, azaz transzponálható.
6. fok - líd fok
7. fok - mixolíd fok
A fenti 7 skálaszerkezet dinamikus Flash-animációban megjelenítve, valamint a hozzá tartozó egyhúros skálákkal kiegészítve (a részletes magyarázat a Harmonikus moll skálafokok II. című fejezetben tanulmányozható):
Harmonikus moll skálák egyhúron
A kérdés, hogy a harmonikus moll skálaszerkezet miképpen "torzítja el" az egyhúros szerkezeteket? Ezt azonban nehéz átlátni, hiszen az azonos hangról indított egyhúros gyakorlatok (E-dór, E-fríg, E-líd, stb.) más és más harmonikus moll skálákhoz tartoznak. Ennek megoldására azonban már rég legyártottuk a megfelelő skálatáblázatot. Nincs más dolgunk, mint az egyesített alapskála-táblázatban bejelölni az E hangról indított alapskálákat:
Ennek függvényében tekintsük át ezeket a módosított tükörképeket E1 húrra! A mindenkori moll alaphangot, azaz a tonikát pirossal jelzem.
Ez az egyhúros E-dúr szerkezetét torzítja el.
Ez az egyhúros E-dór szerkezetét torzítja el.
Ez az egyhúros E-fríg szerkezetét torzítja el.
Ez az egyhúros E-líd szerkezetét torzítja el.
Ez az egyhúros E-mixolíd szerkezetét torzítja el.
Ez az egyhúros E-lokriszi szerkezetét torzítja el.
A további felmerülő kérdés ezután már csak az lehet, hogy használhatjuk-e ezeket a módosított szerkezeteket más húrokra is?
A kérdés magyarázatára vessünk egy gyors pillantást az egyesített alapskála-táblázatra, amelynél semmi további dolgunk nincs, mint bejelölni a A-mollhoz tartozó sort:
Tehát a konkrét kérdés, hogy például harmonikus A-moll esetén használhatunk-e:
-
D húron módosított egyhúros dór skálát,
-
H húron egyhúros lokriszi skálát,
-
G húron egyhúros mixolíd skálát,
-
stb?
Azaz a folyamatosan felemelt Gisz hang nem zavarja-e meg az eredeti skálaszerkezetet? Valójában nem, és ennek leellenőrzése legyen a Tisztelt Olvasó házi feladata.
 |
 |