Hangszer-, és egyéb tesztek IV.

Csak affinitás kérdése!

 

Pénzes-féle Gitáriskola - Balogh János

Írta: Balogh János

 

A Fender „másodvonalbeli” cégeként működő Squier, jónéhányféle Stratocaster-másolatot forgalmaz a piacon. A legelterjedtebbek ezek közül az Affinity-, és a Standard-széria gitárjai. Mivel árban jelentős a két modell közti különbség, sokan kérdezik, hogy melyiket érdemes venni? Sőt, eme metsző kérdést tovább súlyosbítja azon tény, hogy szerény kis életem folyása során elérkezett az a pillanat, mikor azt tapasztaltam: egyszerre rendelkezem mindkét gitártípussal! A döbbenetes felismerés rögtön arra sarkalt, hogy egy egyszerű összehasonlító teszt keretében össze is engedjem a kettőt, mondván ki mit tud? Erre kerestem lentebb választ. A csatakiáltás tehát: Strato versus Strato!

 

A versenyzők a következők: egy 2006-os gyártású, új Affinity Strato, sunburst színben, jávor (natúr) fogólappal és egy 2004-ben készült (és eddig raktárban pihent) új, black metallic színű Standard Strato rózsafa fogólappal. Mindkét hangszer Kínában készült.

 

Pénzes-féle Gitáriskola - Fender Squier gitár

 

Affinity sunburst és Standard black metallic Strat

A két gitár befoglaló méretei, nyakprofilja, fejformája megegyezik, ám a Standard teste vastagabb anyagból készült (kb. 1 mm a különbség), emellett az Affinity teste tömör éger, a Standard-é pedig tömör agathis. Főleg a nyak-test találkozási pontnál feltűnő a Standard testvastagsága az Affinity-hez képest. Mindkét gitár nyaka jávor és a hátsó fedő csík hiányában úgy tűnik, a nyakállító pálca a fogólap felől került behelyezésre.

 

Pénzes-féle Gitáriskola - Fender Squier gitár

 

Nyak-test találkozási pontok és a testvastagság

További különbséget jelent, hogy az Affinity-nyak 21 érintős, a Standard 22. Az Affinity hangszedői kerámia mágnesek (ceramic magnet), a Standard-é ALNICO (alumínium-nikkel-kobalt-vas ötvözet) single coil-ok.  Az Affinity koptatólapja egyrétegű, akár a régi Strato-kon, a Standard-é három. Az Affinity-fogólap pozíciójelölői sima feketék, a Standard-é gyöngyház jellegűek. Ez nyilvánvalóan a fogólap kialakításából következik.

 

Pénzes-féle Gitáriskola - Fender Squier gitár

 

A nyak, a hangszedők és a koptatólapok különbségei

Az Affinity-húrláb egy hat csuklópontos (vintage) tremolo-val van ellátva, még a Standard-nál ez két csuklópontos (standard) tremolo; a különbség a hátoldali fedőlapon is jól látható. A Standard-nál itt csavarhúzóval közvetlenül állítható a tremolós húrláb két feszítő rugója.

 

Pénzes-féle Gitáriskola - Fender Squier gitár

 

Hatpontos (vintage) és kétpontos tremolo-val ellátott húrláb

Saját tapasztalat, hogy érdekes módon nem minden Standard-nál van így megnyitva a hátsó fedőlap, tehát nincs mindegyiknél ilyen közvetlen állítási lehetőség. Vannak olyan szériadarabok, amelyeknél ehhez le kell venni a rugók fedőlapját.

A hangolókulcsok külsőre teljesen megegyeznek, a különbség csupán annyi, hogy hangolásnál a Standard kulcsai érzékenyebbnek, pontosabbnak tűnnek. Itt csak kicsit kellett igazítani a kulcsokon, még az Affinity-nál nagyobb a „játék”, többet kell a kulcsot forgatni. A két gitárfejen hátulról jóformán külsőre szinte semmi különbség nincs, míg elölről a nyakállító pálca vájata különbözik csak és természetesen a feliratok. Különböző források szerint elviekben a két széria kulcsai ugyanazok, bár mások éppen az ellenkezőjét állítják.

 

Pénzes-féle Gitáriskola - Fender Squier gitár

Pénzes-féle Gitáriskola - Fender Squier gitár

 

Hátoldalak és fejek

Ha külsőre és esztétikailag vesszük szemügyre a két hangszert, láthatjuk, hogy a Standard hangerő-hangszín gombjai finomabb kidolgozásúak, az ötállású pickup-váltó kapcsoló pedig a Standard-nál finomabban, kattanás nélkül mozog. Jól érezhető az is, hogy kézbefogva a Standard nehezebb az Affinity-nél. A gitárok általános kidolgozása, összeszerelése véleményem szerint nagyon jó! Bár a fent említett különbségek jól láthatók és érezhetők, ez egyáltalán nem jelenti azt, hogy az Affinity durvább vagy elnagyoltabb kidolgozású volna. A színe és lakkozása is egyaránt szép, sorja egyáltalán nincsen, eldolgozatlan részletek vagy felületek nem láthatóak. A Standard szemmel jól látható minőségbeli előnye a gombok és a kapcsoló külsején, működésén érhető tetten és főként a koptatólapon.

 

A hangás tekintetében a gitárok közül először nézzük az Affinity-t! Amennyiben jól van beállítva a húrmagasság, húrnyomás, stb., egy jól kezelhető, jól játszható hangszert kapunk kézhez. A hangszedő állások jól elkülöníthetőek, amint végigkapcsoljuk őket és jól „hozzák” az elvárható standard, single coil hangzást. Amennyiben utána a Standard-on is játszunk, rögtön feltűnik a két hangszedő közti különbség! Még az Affinity hangszedői egy modernebb, harsányabb Strato „sound”-ot képviseltek, addig a Standard single coil-jai a régi, retrósabb, dúsabb hangzást hozták. Ezenkívül játék szempontjából nincs más, külön említésre méltó különbség a két gitár között, annak ellenére sem, hogy bár az Affinity kulcsai lötyögősebbnek tűntek, a hangolást mindkét hangszer hasonlóan jól tartotta. A Standard hangszedői kissé kevésbé voltak zajosak is, de mivel az Affinity-é sem volt rossz, talán csak árnyalatban érződött a különbség.

 

Összegezve: legtöbben a vásárláskor, az ár mérlegelésén felül azon szoktak rágódni, hogy az Affinity teste mégiscsak éger, míg a Standard-é ugye agathis. Szerény véleményem az, hogy ez a hangzást lényegében semmiben sem befolyásolja! A kb. 15-17 ezer forintos árkülönbséget a Standard javára a kidolgozásban, a komolyabb hangszedőkben és elektronikában fizetjük meg. Viszont a Fender Stratok-ból is van kerámiamágnes hangszedős, így tulajdonképpen hangban az Affinity semmiben nem marad el a Standard-tól. Már említett módon az Affinity inkább a modernebb, harsányabb hangot, még a Standard-széria a retrósabb, finomabb hangszínt hozza, így ez alapján a választás inkább ízlés kérdése. Az Affinity vintage tremolo-ja kevésbé használható, nem is tartja olyan jól a hangolást, mint a Standard-é, ez utóbbi jobb, pontosabb, ám húrcsere esetén (főleg ha vastagabb húrokra váltunk), legtöbbször utána kell állítani. Igazából mindkét tremolo használata fokozott figyelmet igényel, a húrok ugyanis megakadhatnak a nyeregnél és ez húrszakadáshoz vezethet. Erre főként az Affinity vintage tremolo-ja hajlamos, de a Standard-nál is vigyázni kell. A játék szempontjából számomra mindkét nyak egyformán kényelmes volt; ha jól van beállítva a húrmagasság, húrnyomás és nyakgörbület, szerintem nincs különbség köztük.

Szerintem, ha valaki a hang alapján választ Strato-t, akkor mindenképpen próbálja ki mindkettőt, mert ilyenkor nem egyértelmű a választás! Ha valaki a kidolgozásra és minőségre megy, akkor egyértelműen a Standard a nyerő.

Mivel az Affinity-széria Kínában, a Standard-ok Indonéziában és/vagy Kínában készülnek, lehetséges még több eltérés, főleg ha a sorozatgyártásbeli minőségi szórást is figyelembe vesszük. Legjobb, ha a választás során saját ízlésünkre és fülünkre hallgatunk, elvégre nekünk kell hogy tessen a portéka! Egy biztos: ezek korrekt Strato-másolatok és (és persze kereskedőtől függően) elfogadható áron...