A domináns (keleties) fríg skála I.
Legutóbbi módosítás: 2011.04.14.
Bevezetésként először olvassuk el az egyik internetes érdeklődő témához fűződő kérdését!
Én azt olvastam valahol, hogy létezik ún. domináns fríg skála is. Igaz ez és ha igen, melyek a fő jellegzetességei?
Igen, kitűnő megfigyelés. A domináns fríg skálához kötődő rutinszerű oktatói magyarázat a következő:
-
Kérdés: Mi az egyik legalapvetőbb különbség az alapskálák és a harmonikus moll skálafokok között?
-
Válasz: (Eddig soha nem volt, a kérdés túl általános...)
-
Oktatói válasz: "Ennek zeneelméleti okai vannak: az alapskálák mindegyike használható ugyanis alaphangnemként, azaz tonális kiindulópontként és ekkor az aktuális skála lesz az 1. fok, a következő a 2. és így tovább. A harmonikus moll esetében nincs erről szó, mert egyetlen alaphangnem van, ez pedig az 1. fokról indított skála, bár természetesen a többi is alaphangnemű, de nem az 1. fokról indított."
A sablonválasz tehát fenti, ám ez nem teljesen nem igaz, csupán olyan egyszerűsítés, amelyet a kezdő vagy az "alsó középhaladó" (☺) tanítványok kedvéért kell megtennem, hiszen ők egyébként is fulladoznak a zeneelméleti érthetetlenségektől...
Azt még megértik, hogy elméletileg mind a 7 alapskála felhasználható zenei alapként, míg a harmonikus moll skálafokoknál csak egy alap van, maga a harmonikus moll. Ennyi első körben elég is nekik. Azt csak később, a skálafokok szisztematikus begyakorlása, azaz teljes megismerése után mondom el, hogy a harmonikus moll skálafokok közül még egyet alaphangnemként ki lehet emelni, az 5. fokra épülő ún. domináns fríg skálát. Ez a skála valójában egy fríg-variáns és mivel az 1. fokú mollhoz képest az 5. fokban helyezkedik el, a TSDT-képlet szerint domináns pozíciójú. Innen történt a névadás, mert hát mindent el kell nevezni valahogy, bár ez nem volt igazán szerencsés választás, mivel ha külön alaphangnemként kezeljük, akkor már tonálisan nézve semmi köze az 1. fokú harmonikus mollhoz, noha elnevezése folyamatosan visszautal rá. Ez tehát végeredményben egy zeneelméleti és egyúttal pedagógiai baklövés és mivel én nem vagyok hajlandó ilyen zöldségeket megenni, ezért javaslom, hogy nevezzük inkább keleties fríg skálának. Ez a szituáció hasonlatos ahhoz, mintha fiamnak Pénzes Nátánnak...
...bár volna önálló neve (hiszen van), mégis mindig úgy szólítanánk meg, hogy "Kedves Pénzes László fia!". Ez a közvetett megszólítás mindig visszautalna a szülőre, holott a fiam is, a skála is már élő, létező, önálló "entitás", tehát a visszautalás totális értelmetlenség. A magam részéről ezután fiamat a fríg skála keleti bölcsének fogom hívni ☺, az ominózus skálát pedig csakis keleties frígnek. Erről jut eszembe, az alapskálák fríg skáláját eztán nyugodtan hívhatnánk nyugatias frígnek, hiszen az európai (nyugati) kultúrkörben keletkezett...
Kitűnően mutatja a harmonikus moll skálafokkal fennálló közvetlen rokonságot az alábbi táblázat (illetve az is, hogy a Skálatan és technika menüben ezen skálát A moll skálák almenübe soroltam):
Itt és most a skálakörben nem a skálákat alkotó hangközök a fontosak, hanem az a felismerés, hogy a keleties fríg skála szerkezete tökéletesen következik a harmonikus moll skálafokaiból.
A skálát az általam ismert következő stílusok használják:
-
flamenco-zene,
-
arab és zsidó népzene (a klezmer nagyon sokszor és nagy valószínűséggel a makam is),
-
nu metal,
-
neoklasszikus metal, sokszor vegyítve-váltogatva a harmonikus moll hangnemmel.
Az alaphangnem legfőbb zenei jellegzetessége, hogy (kissé leegyszerűsítve) zenei építkezése főként az első 3 fokra épülő hangzatokból áll. E-keleties fríg skála esetében a tipikus hármashangzatok:
E - F - G - F - E
Ennek tehát authentikus keleti hangzása van, természetesen nem véletlenül. Ebben az alaphangnemben tehát már nincs szó az európai zenére, annak dúr-moll rendszerére oly jellemző, általános TSDT-képletről. Emiatt a klasszikus zeneelmélet nem is dolgozta fel a hangnem tonális meghatározásait, de talán jobb is...
Az alábbi saját gyártmányú nu-metal improvizációban a fenti képlet érvényesül, csak H-(keleties) fríg skálában:
Most pedig gyorsan nézzük át a keleties fríg skálafokokat!
Hangsúlyozom, hogy ne várjunk nagy meglepetést, mert azok tökéletesen azonosak lesznek a harmonikus moll skálafokokkal, adott árfolyamon és a következő devizakonvertálás szerint ☺:
-
harmonikus moll 5. fok = keleties fríg 1. fok,
-
harmonikus moll 6. fok = keleties fríg 2. fok,
-
harmonikus moll 7. fok = keleties fríg 3. fok,
-
harmonikus moll 1. fok = keleties fríg 4. fok,
-
harmonikus moll 2. fok = keleties fríg 5. fok,
-
harmonikus moll 3. fok = keleties fríg 6. fok,
-
harmonikus moll 4. fok = keleties fríg 7. fok.
