A bundnélküli gitár I.
Legutóbbi módosítás: 2011.04.14
A fejezetcím sajnos már eldurrantotta a poént. Azt kérdeztem volna ugyanis a Tisztelt Olvasótól, hogy szerinte miben különbözik az alábbi közönséges Fender Squier gitár a többi hasonlótól?
A különbség nem fedezhető fel egyhamar és persze nem is a balkezességben van. A cím megadta a választ: a gitáron nincsenek bundok, azaz érintők.
A hangszerész most is, mint mindig minőségi munkát végzett és a rézbundokat eltávolítva azok helyeit fával pótolta ki. Ettől a (temperált pozíciójú) bundok helyei ugyan megmaradtak, de a gitár bundnélkülivé vált (angol nevén fretless). Zeneelméleti szempontból ez azért előnyös, mert így a fogólap temperált rendszerű félhangbeosztása továbbra is egyfajta vizuális referenciaként szolgálhat, ám ettől a későbbiekben tetszés szerint eltérhetünk.
Az utóbbi egyébként a célom, hiszen ezen a gitáron az európai temperálttól eltérő hangrendszereket szeretnék tanulmányozni. Ennek általam ismert legérdekesebb példája a jávai-indonéz slendro zene, amely ötödhangos hangrendszert használ, azaz az oktáv között frekvenciatartományt 5 egyenlő részre osztja fel. Ez garantáltan hamis az európai fülnek, ennek ellenére több zeneszerző, például Debussy is lelkesedett az ilyen zenéért. Persze a matematika még ennél is tovább képes lépni, hiszen megfelelően lefektetett elméleti alapokkal gyakorlatilag bármilyen beosztású temperálását le tudunk modellezni. (Ezt a Bundnélküli gitár II. fejezetben fogjuk megtenni.) Minden adott tehát ahhoz, hogy a már megszokott módon valami gyökeresen újat fedezzünk fel a híres-hírhedt Pénzes-féle tudományos kotorászással!
Ami a bundnélküli gitáron való játékot illeti: mivel a fogólap temperált rendszerű félhangbeosztása megmaradt, semmi más dolgom nincs, mint a hangot pontosan a bund helyén lefogni. Ezt a rajzmanipulációt a saját gyártmányú OSIRE szoftverrel kis bütykölés után stabilan meg tudtam tenni, sőt a program még le is játsza a kívánt skálát. Egy G-dúr skála tehát a bundnélküli gitáron így lesz megoldva:
Ez az alapskáláknál közepes sebességben nem bizonyult túl nehéz feladatnak, de be kell valljam, hogy azért sokkal jobban kell ügyelnem ujjaim pozíciójára például a félhangos lépéseknél:
Tehát a húrlefogás a bundnélküli gitáron sokkal zártabb és következetesebb technikai feladat, illetve még nem teszteltem le mindent, de úgy tűnik, hogy néhány haladó megoldásnál felléphetnek bizonyos ujjrendbeli különbségek. Ugyanakkor szintén a bundnélküliség miatt a húr egy kissé tompábban szól a megszokottnál. Egészen cselló hangzása lett, úgyhogy most rohanok és veszek egy vonót is...
(Később konkrét "csellószólót" a Gitárverseny című fejezetben produkálok.)
Nézzünk most meg egy bundnélküli G-dúr poroszkálást ezen az érdekes gitáron. Túl magasröptű művészeti élményt ne ebben a videóban keressünk: az elektromos gitár nem erre lett kitalálva, épp ezért hangzása egészen siralmas. De érdekességként, sőt kuriózumként mindenképpen elmegy...
Ez a táblázat először a Bundnélküli basszusgitár című fejezetben lett publikálva. A komplex táblázat megadja a tiszta hangközű és temperált hangpozíciók közötti akusztikai és fizikai eltéréseket. A Tisztelt Olvasónak csupán 2 értéket, a menzurahosszat és a konkrét zenei hangot kell bevinnie, majd a táblázatot frissítenie. A táblázat képes tizedmilliméteres menzurából is kiindulni, például 863,6. A konkrét zenei hang bármelyik lehet a 12 közül, a táblázat a bevitt hangtól kezdve a kromatikus (félhangos) skálát fogja megmutatni, ezáltal vele bármelyik hang (tulajdonképpen bármelyik húr) temperált és tiszta hangközű tulajdonságait felvázolhatjuk. A zenei hang betűjének beviteléhez használjunk nagybetűs karaktereket: C, D, E, Cisz vagy C#. A táblázat tehát megmutatja bármilyen menzurahosszú gitár (tágabb értelemben húros hangszer) konkrét húrján lecsapódó virtuális bundjainak fizikai és akusztikai értékeit és ezeket össze is hasonlítja.
Ennek a táblázatnak nincs sok értelme klasszikus felépítésű, azaz bundozott gitárnál, de még ebben az esetben is reprodukálható az akusztikai-fizikai különbség: nevezetesen, ha bundok felett slide-gyűrűt használunk...
...és a táblázat adatait egy mérőszalaggal alaposan belőjük a fogólapon.
Squier-gitárjam (egyik bundozott, a másik nem) menzúrahossza a G3 húron 647 mm. Ekkor az interaktív húrtáblázat a következő értékeket adja ki:
A gitáron ezt mérőszalaggal leellenőrizve az értékek valóban rendkívül pontosak, sőt, bundozott gitár túlságosan is, mert a táblázat nem számolja bele a rézbundok nagyjából 2 milliméteres szélességét. Ettől függetlenül az értékek pontosak és nem halmozódnak a pontatlanságok az egyre magasabb bundszámmal. (Ez egyébként nemcsak a gitár, hanem a táblázat zeneelméleti pontosságát és hitelességét is bizonyítja.)
A táblázat alapján a legnagyobb eltérés a 6. bundnál, azaz az alaphanghoz (az üres húrhoz) képest szűkített kvintnél jelentkezik 4,64 milliméterrel. Ez viszont már majdnem fél centiméter eltérés! A fizikai eltérés itt standard 17,07 cent akusztikai különbséget produkál, amely már érzékelhető hangmagasság: mindamellett, hogy a tapasztalt zenész azonnal hamisnak nyilvánítja egy előzetes referenciahang után, az én "fülesmackós" (fülre történt) méricskélésem szerint nagyjából ekkora frekvenciaingadozása van egy középerős tremolo-technikának.
