Arpeggio–skálák IV.
Legutóbbi módosítás: 2011.04.12.
A fejezetben lévő (.mus kiterjesztésű) kották a Finale Notepad nevű programmal játszhatók le. Az ingyenes program a Letöltések című fejezetből tölthető le.
F hangról indított dúr-moll-szűkített hármashangzatok - 1. - 2.
A-moll - G-dúr - F-dúr - E-dúr-arpeggio - 1. - 2. - 3. - 4. - 5. - lépcsős triola
Am-legato arpeggio - 1. - 2.
Gyakorlatok F-szűkített arpeggio-skálára - 1. - 2. - 3. - 4. - 5. - 6. - 7. - 8.
Az előző három arpeggio-fejezet (Arpeggio-skálák I., II., és III.) a lehetséges arpeggio-megközelítéseket "globálisan", azaz legtöbbször teljes skálaszerkezetekben vázolta fel. A tapasztalt gyakorlónak általában már ennyi rendszerezés elég a további, akár több hónapos gyakorláshoz, de a kezdőnek nyilvánvalóan még nem. Főként számukra nézzünk most meg néhány konkrét arpeggio-gyakorlatot. Vegyük észre, hogy az alábbi technikai gyakorlatok voltaképpen a felvázolt teljes skálákból kiragadott arpeggio-töredékek.
F hangról indított dúr-moll-szűkített hármashangzatok
Az alábbi gyakorlatok az egyik legtöbbet használt arpeggio-töredékek. A dúr-töredék a teljes dúr-arpeggio 1. pozíciója (Arpeggio-skálák I.), a moll a 3. pozíció, a szűkített szerkezetnek nincs katalogizált pozíciója. Tehát először az alábbi 3 alapszerkezetet fogjuk mindenféle módon összefűzni:
F-dúr
F-moll
F-szűkített
F-dúr-moll-szűkített hármashangzat - 1. feladat
Fűzzük össze a fenti 3 szerkezetet egyetlen, folytonos gyakorlattá 2 ciklusonként, azaz minden skálaszerkezetet kétszer játszva. A gyakorlat végteleníthető olyan módon, hogy az arpeggio-töredékekhez legfelül, az E1 húron még hozzáteszünk 1 hangot:
Az alábbi kotta már tartalmazza ezt a +1 hangot az E1 húron.
Jelmagyarázat:
-
L - lepengetés
-
F - felpengetés
-
... - ezen jel után a pengetés vagy a gyakorlat ugyanúgy folytatódik.
F-dúr-moll-szűkített hármashangzat - 2. feladat
Az 1. gyakorlat folytatása folyamatos fel-lepengetéssel.
A-moll - G-dúr - F-dúr - E-dúr-arpeggio
Ha tüzetesebben megvizsgáljuk a 3 fenti tükörképet, akkor észrevehetjük az A húron lévő közös F alaphangot (pirossal kiemelve), hiszen éppen ettől lettek a hármashangzatok F hangról indítottak. Láthatjuk, hogy például a fenti gyakorlatokban is az E6 húron lévő, legalsó hangok A vagy Asz, ám az arpeggio-felfutások legtöbbször nem szoktak E6 húrról indulni. F-dúr hármashangzat esetében a legalsó A hang így lesz sokszor értéktelen, nem számottevő. Tehát így számunkra most az A húron lévő hangok lettek lényegesek...
...amelyek sorrendjében könnyen felismerhetjük a "végtelen" törzshangsort, a zongora fehér billentyűit, azaz C-D-E-F-G-A-H-(C). Erre a felismerésre alapozom a következő gyakorlatsorozatot. Ezután már csak az általunk kiválasztott hangról kell indítani a megfelelő szerkezetű arpeggio-felbontást. Például az A-moll hármashangzat így fog kinézni (az A alaphang, illetve az aktuális alaphangok pirossal vannak jelölve):
A-moll hármashangzat
G-dúr hármashangzat
F-dúr hármashangzat
E-dúr hármashangzat
Am - G - F - E-arpeggio - 1. feladat
Am - G - F - E-arpeggio - 2. feladat
Az 1. gyakorlat folytatása, de folyamatos fel-lepengetéssel.
Am - G - F - E-arpeggio - 3. feladat
Itt voltaképpen a szerkezetek megfordításáról van szó.
Am - G - F - E-arpeggio - 4. feladat
A 3. gyakorlat folytatása, de folyamatos fel-lepengetéssel.
Am - G - F - E-arpeggio - 5. feladat
Fordítsuk meg irányában a gyakorlatot, azaz indítsuk az E-dúr hármashangzat legmélyebb (E) hangjáról. Először sweep-picking-gel, majd folyamatos fel-lepengetéssel is gyakoroljuk.
Skálavariációk Am - G - F - E-arpeggio gyakorlatra
Jegyezzük meg: az arpeggio-technikában a legfontosabb a sweep-picking, azaz az eredeti, valójában leejtett, illetve felhúzott alkarból történő pengetési technika kigyakorlása. Viszont kiemelten hasznos az arpeggio-felbontások és a folyamatos fel-lepengetés ötvözése, mert általában ilyenkor "1 húr-1 hang" pengetés keletkezik. Ebből következően a Skálavariációk X. című fejezetekben említett összes variáció szintúgy kigyakorolható arpeggio-szerkezeteken. Az egyszerűbb skálavariációk (00, 000, 0000, 00000, stb.) után nézzük meg az arpeggio és a lépcsős triola (012) egyesítését!
Am - G - F - E-arpeggio - lépcsős triola
A skála további lehetséges variációi: szerkezetfordítás és irányfordítás.
Am - G - F - E-arpeggio + hamisított triola (gondolatébresztő)
Az alcímben azért használtam a "gondolatébresztő" szót, mert ezzel kívántam jelezni, hogy a Finale Notepad-ben nem dolgoztam ki a teljes skálavariációt, csakis A-moll hármashangzatban szemléltetem ezt. Ám ez már egyértelműen haladó gyakorlat. (A hamisított triola az egyik, a Skálavariációk I. című fejezetben említett haladó gyakorlat. Matematikai azonosítása 0120120120120120.)
A legato kifejezés többféle értelemben használatos éppúgy a zongora-, mint a gitártechnikában. Amely jelentése most számunkra fontos: nem szükséges minden hangot kipengetnünk, csupán azokat, amelyek nem (nagyon) szólalnának meg külön pengetés nélkül. Tapasztaltabb gitárosok tudják, hogy léteznek a skálákon belül olyan hangok, amelyeket nem is kell megpengetni. (Erről az alapjában véve vitatható pengetési módról részletesen elmélkedem a Szólótechnikai alapok I. fejezet "Néhány gondolat a legato-technikáról" című részében.) Ezt az effektust most használjuk ki. Az alapsablonok továbbra is a fenti, már megadott szerkezetek:
A-moll hármashangzat
G-dúr hármashangzat
F-dúr hármashangzat
E-dúr hármashangzat
...további, hozzáadott hangokkal. Ezen hangokat csak a kották tartalmazzák.
Am-legato arpeggio - 1. feladat
Jegyezzük meg, hogy a legato technikát a folyamatos fel-lepengetés alapos ismeretének mindig meg kell előznie. Ha ez nincs meg, a zene ritmusa -a legato-technika nehézsége miatt-, nem lesz pontosan tartható. Tehát az 1. gyakorlat legyen a sablon folyamatos fel-lepengetéses begyakorlása:
Am-legato arpeggio - 2. feladat
Itt már a sweep-picking bevetése mellett fokozottan ügyeljünk a legato-technikára is.
Nézzük meg az első 2 ütemet (A-moll):
A legalsó hangok és a második fordulóban a legfelső hangok (tükörképen nincsenek jelezve) esetlegesen nincsenek kipengetve, hanem legato-technikával vannak megszólaltatva.
Az Am-legato arpeggio megkoronázásaként gyártottam egy hosszabb gyakorlatot is. A fenti ritmikai és dallamszerkezetre épül, ám hosszabb és szűkített menetek is helyet kaptak benne. Megtanulásának könnyítéseként gyorsan nézzük át a benne szereplő akkordfelbontásokat!
1.-2. ütem: A-moll
3.-4. ütem: G-dúr
5.-6. ütem: F-dúr
7.-8. ütem: E-dúr
9.-10. ütem: E-moll
11.-12. ütem: D-dúr
13.-14. ütem: D-moll
15.-16. ütem: C-dúr
17.-18. ütem: Gisz-szűkített
19.-20. ütem: C-szűkített
Az utolsó 2 arpeggio-felfutás már más technikai szerkezetet használ. Például az alábbi E-dúr egyesíti az 1. és 2. arpeggio-pozíciót (Arpeggio-skálák I.):
21. ütem: E-dúr
A szűkített arpeggio-szerkezet is többféleképpen megoldható. Én az alábbi szerkezetet szoktam használni:
22. ütem: H-szűkített
A 23. ütem záró, E hangja pirossal van jelezve. Ezután lássuk a konkrét gyakorlatot!
Akinek van egy kis zeneelméleti tapasztalata, az tudja, hogy a tonalitást, az európai zene egyik legfontosabb jellegzetességét a skálákra építhető hármashangzatok határozzák meg. Erről a bonyolult fogalomról honlapomon több helyen is részletesen írok. Itt és most a "nagy" C-dúr skálát, azaz a zongora fehér billentyűit emeljük ki (C-D-E-F-G-A-H) és a rá építhető hármashangzatok segítségével gyártunk remek arpeggio-gyakorlatokat. Tehát ha a következő hármashangzatokat egymás után megszólaltatjuk, akkor hangkészletileg végig bennmaradunk a C-dúr skálában, tágabb értelemben hangnemben. Ennek bizonyítására először nézzük meg a teljes C-dúr skálát, majd utána hármashangzatokra szétbontva:
C-dúr → D-moll → E-moll → F-dúr → G-dúr → A-moll → H-szűkített → C-dúr
Láthatjuk, hogy az akkordok kezdőhangjai egy egyhúros C-dúr skálát határoznak meg az A húron (amely része az egyhúros A-moll skálának):
S most nézzük meg a 7 hármashangzatot:
C-dúr
D-moll
E-moll
F-dúr
G-dúr
A-moll
H-szűkített
C-dúr 12. fekvés felett
Kiváló gyakorlatsorozatot lehet ebből készíteni. Az alaphangok beazonosítása már fentebb tisztázva lett, tehát az az A húron történik. A gyakorlat nyitóhangzata a jól ismert C-dúr 1. fekvésben, üres húros pengetésekkel:
Ezután jön a többi hármashangzatfelbontás, amely 12. fekvéses C-dúr hangzatban végződik, majd visszafordul:
C-dúr hármashangzatos alap variációi
Az alapelvek megértése után ez a bonyolult gyakorlatsorozat tetszőlegesen, szinte a végtelenségig variálható.
A zeneelméleti elv, azaz a tonalitásból következő hármashangzat-építkezés ebben a gyakorlatban is ugyanaz, mint a fenti C-dúr hármashangzatos alap esetében, csak az akkordok (hármashangzatok) lejátszásához más arpeggio-pozíciókat használunk fel. Ezen pozíciók beazonosítása legyen az Arpeggio-skálák I. című fejezet alapján a Tisztelt Olvasó házi felladata. A leglényegesebb különbség az arpeggio-felfutások indításánál van: ennél a gyakorlatnál a hármashangzatokat folyamatosan D húrról indítjuk.
F-dúr → G-moll → A-moll → B-dúr → C-dúr → D-moll → E-szűkített → F-dúr
Láthatjuk, hogy az akkordok kezdőhangjai egy egyhúros F-dúr skálát határoznak meg az D húron (amely része az egyhúros D-moll skálának):
S most nézzük meg a 7 hármashangzatot:
F-dúr
G-moll
A-moll
B-dúr
C-dúr
D-moll
E-szűkített
F-dúr 13. fekvés felett
F-dúr hármashangzatos alap variációi
Az alapelvek megértése után ez a bonyolult gyakorlatsorozat tetszőlegesen, szinte a végtelenségig variálható.
A zeneelméleti elv, azaz a tonalitásból következő hármashangzat-építkezés ebben a gyakorlatban is ugyanaz, mint a fenti C-dúr hármashangzatos alap esetében, csak az akkordok (hármashangzatok) lejátszásához más arpeggio-pozíciókat használunk fel. Ezen pozíciók beazonosítása legyen az Arpeggio-skálák I. című fejezet alapján a Tisztelt Olvasó házi feladata. Ennél a gyakorlatnál a hármashangzatokat folyamatosan A5 húrról indítjuk.
B-dúr → C-moll → D-moll → Esz-dúr → F-dúr → G-moll → A-szűkített → B-dúr
Láthatjuk, hogy az akkordok kezdőhangjai egy egyhúros B-dúr skálát határoznak meg az A húron (amely része az egyhúros A-lokriszi skálának):
S most nézzük meg a 7 hármashangzatot:
B-dúr
C-moll
D-moll
Esz-dúr
F-dúr
G-moll
A-szűkített
B-dúr 13. fekvés felett
B-dúr hármashangzatos alap variációi
Az alapelvek megértése után ez a bonyolult gyakorlatsorozat tetszőlegesen, szinte a végtelenségig variálható.
Gyakorlatok F-szűkített arpeggio-skálára
Az F-szűkített arpeggio-val már többször foglalkoztunk. Most egy olyan komplex skálaszerkezetet szeretnék bemutatni, amelyet nagyon sokszor fel lehet használni az úgynevezett "neoklasszikus" metal-zenében. Nyilvánvalóan ennek a stílusnak Malmsteen volt az egyik első, ám mostanában már nem az egyetlen képviselője.
Természetesen ez a skála technikailag máshol szintúgy felhasználható; jómagam említést teszek róla egy kissé más összefüggésben az Egyéb skálák című fejezetben is. A közös zeneelméleti gyökér egyértelmű, én itt a skála arpeggio lehetőségeit boncolgatom. Lássuk először a teljes skálát! A skála hangjai kisterc lépésekben követik egymást:
F - Gisz - H - D
Az alábbi gyakorlatok lejátszásához nekünk csupán a teljes szerkezet felső 3 húrjára van szükségünk:
Tehát a gyakorlatok során ebből a sablonmenetből nem fogunk kilépni.
F-szűkített arpeggio-skála - 1. feladat
Kezdjük a gyakorlatsorozatot folyamatos fel-lepengetéssel.
F-szűkített arpeggio-skála - 2. feladat
Csak ott pengessük és úgy, ahol a kotta jelzi!
F-szűkített arpeggio-skála - 3. feladat
Folyamatos fel-lepengetés...
F-szűkített arpeggio-skála - 4. feladat
Csak ott pengessük és úgy, ahol a kotta jelzi!
F-szűkített arpeggio-skála - 5. feladat
Folyamatos fel-lepengetés...
F-szűkített arpeggio-skála - 6. feladat
Csak ott pengessük és úgy, ahol a kotta jelzi!
F-szűkített arpeggio-skála - 7. feladat
Folyamatos fel-lepengetés...
F-szűkített arpeggio-skála - 8. feladat
Csak ott pengessük és úgy, ahol a kotta jelzi!
Nem is zárhatom a fejezetet mással, mint Mozart mesterrel.
Az alábbi hegedűszólam-részlet az egyik szimfónia zárótételének utolsó hangjai. Technikai érdekessége, hogy a legnehezebb, tört-arpeggio részek egy szimpla G-dúr hármashangzat felbontásai:
Igazi zenei zabolátlanság! Nesze neked salzburgi hercegérsek!
