Szólótechnikai alapelvek

Mottó: "Hiszen nem az a lényeges, mivel mennyi időt foglalkozunk, hanem hogy egyáltalán jó irányban haladunk-e vele..."

Ez a bevezető fejezet foglalkozik legáltalánosabban azzal, hogy az előttünk tornyosuló akadályhegyet (kezdeni akarok valamit ezzel a rejtélyes szólógitárral...) mi módon küzdjük le. Ebben a minőségében a Pénzes-féle Gitáriskola gondolati alappillérjeit, alapkoncepcióit tartalmazza. A Szólótechnikai alapok és A tükörkép-módszer és a Gitáriskola koncepciója című fejezetek még mindig általánosan, mintegy "filozofikusan", de már konkrétabban és kidolgozottabban ezen gondolatokat bontják ki.

Természetesen lehetséges más módon is megközelíteni a szólótechnikát. A különböző módszerek hatékonyságát a Tisztelt Olvasó könnyen össze tudja hasonlítani a szakmai honlapok átfogó analízisével.

1. Minden mozdulatnak megvan a maga filozófiája, amit tudnunk kell felfedezni. Az erre rávezető kérdés minden esetben a „miért”. Ebből következően soha sincsenek felesleges kérdések. Nyugodtan kérdezzük az oktatót: az a dolga, hogy válaszoljon.
2. Nincsenek helyes és helytelen mozdulatok, csupán egy optimális, míg a többi nem az. Ebből következően: mindig van egy optimális ujjrend, egy optimális pengetési rend és egy optimális technikai skálaszerkezet.
3. A kényelem sohasem lehet szempont, kizárólag a (kéz)fájdalom az.
4. Az optimálisat csak úgy tudjuk meghatározni, ha a problémát teljes analízis alá vesszük. Ennek során fel kell ismernünk magát a problémát, fel kell vázolnunk az összes lehetséges megoldást és benne meg kell találnunk az egyetlen optimálisat. Ha erre nem vagyunk képesek, még nem látjuk át a rendszert vagy az ősök szokáskötegeit követjük.

5. Ám ebben az esetben is még mindig marad egy megoldás. A legbölcsebbek akkor vagyunk, ha minden lehetséges megoldást kigyakorlunk és a választást későbbre hagyjuk.

6. Mi irányítjuk a mozdulatokat az optimalitás elve alapján és nem a mozdulatok minket. Soha sincs olyan, hogy "mindegy".
7. Kétféle rendszer létezik: a zenei rendszer minden (nyugati kultúrkörű) hangszeren ugyanaz. Ennek magyarázatára elég egy átfogó zeneelméleti összefoglaló. A technikai rendszer azonban minden hangszeren (vagy inkább hangszercsaládon) más és más. A hangszer oktatóanyagának tehát a zenei és a technikai rendszer egyesítését kell tartalmaznia.
8. Semmit sem tudunk „kizenélni” magunkból, ami nincs benne ujjainkban.
9. A cél a gyors és biztonságos gitárjáték elérése az optimalitás elve szerint, ha ugyanis ennek teljességgel birtokában vagyunk, akkor a többi olyan részletkérdés, amelyekkel képesek leszünk megbirkózni.
10. Ebből következően: a jó módszertan alapszinten csakis technikai jellegű lehet; tartalommal csak jóval később szabad foglalkoznunk.
11. A hangszertanulás –bár lehet annak venni, sőt úgy is oktatni-, sohasem tréfadolog. Leginkább izzadság, lemondás és unalom, vagy leginkább ennek a háromnak a sajátos egyvelege. Élvezet egyedül a zene tudásában, lejátszásában lehet.
12. Az eredményes hangszertanulás három alappillére: jó tanár, jó módszertan, jó tanítvány.